„A szív lassú halállal hal meg. Egyenként hullajtja el a reményeit, akár a fa a leveleit, míg nem egy szép nap elfogynak. Nincs remény, nem marad semmi."

Majd felhőket láttok, Majd réseket rajtuk, Majd fényeket, mely azokon átjut. Fent lebegtek, és nem jöttök vissza már. Akkor egyedül lesztek, de repülhettek.Most sokan vagytok, de nem repültök.Csak álltok a földön, és nem merültökSemmiben el igazán. Majd fellélegeztek, ha jön a hajnal. Egy sok csendből szült búskomor dallal Elindultok messze-messze A Tündérdomb felé. És ott ültök majd egy felhő ölében, Hátradőltök lomhán, kövéren És elérkeztek arra a helyre, Hova csak az álmok vihetnek el.

/ Amorf ördögök: Tündérdomb /

Ha nem jön az a hajnal, virágporrá hullunk szét..

https://www.youtube.com/watch?v=k2U51eNxTFg&NR=1