Mintha megint Holle anyó rázná ki óriási tollpárnáit, úgy hullik a hó.
Túl hosszú a tél és túl hosszú az álom.
több milliárd zuhanó hópehely, mintha tél közepe lenne...rátapad a fekete szövetre, a fák ágaira , a háztetőkre.mindent betemet a fehérség..szép.
Eszembe jut a kattogó vonat,a reménnyel teli pesti éjszaka, mozaikos lépcsőház, színes füstben úszó underground űrdiszkó, a Duna part, egy híd melletti pad, simogató délutáni napfény, homokba rajzolt rózsák álmos körvonalai..tökéletes illúzió.
https://www.youtube.com/watch?v=0BDmdipBTLQ&feature=player_embedded#at=80
