~~~~~~~~~~~~~~~

..fáradtan de inkább beletörődve mosolygok a szappanbuborékokban visszamosolyogó lány, már más valahogy, mint a régi, nem tudom, ki de a változás és az állandóság közt valahol megtalálom az átmeneti ajtó kulcsát..a titkokét,mely minden szemben, ha mélyen belenézel, egy cseppnyi tökéletesség.
----------
lépek.elesek.sírok.sikítok.és szerteszéjjel száll a kép..---
bár ne lenne szomorúság és magány
így csak a saját húsomba harapok
az másnak nem fáj legalább
a tükröket összetöröm.--

"Lehet bármi, ha egyszer tisztább lesz a kép
A köd lassan felszáll, látjuk, hogy mennyit ért
A sok megfejtés, sóhajtás, szörnyülködés
Az a biztos csak, hogy bármi jöhet ezután még

Ha azt hiszed, hogy már semmi nincsen ennél lejjebb
még egy kicsit várj, dőlj csak hátra, nem kell tenned
semmi mást

És a TV-n az ember című műsorban
Minden állampolgár meggyón szép sorban

Kint az éjszaka
Bent a vaksötét
Az ablak mellett állsz
Egy csillag sem ég
Volt már egyszer így
Egyszer, réges-rég...

Ködös hétfő hajnal, az űrhajó felszáll
Fent az állomásnál végtelen sor áll
A Fiúk keze egy ideje a gombokon már
Mindegyik csak az egyezményes jelre vár

/ HS7: A mélység titka/

https://www.youtube.com/watch?v=VV3yEVAnsBc&feature=related